A tudáselmélet olyan tudományág, amely megvizsgálja a tudás eredetét, határait és céljait.
A tudás elmélete a tudás számos formájára összpontosít, mint például a racionális, empirikus és szellemi tudomány.
A tudáselmélet olyan kérdésekre összpontosít, mint például a tudás, hogyan tudhatunk valamit, és hogyan szerezhetünk helyes tudást.
A tudáselmélet olyan témákat is magában foglal, mint például az információk gyűjtésére és elemzésére szolgáló módszerek, a tudomány alapvető fogalmainak, valamint a helyes és a helytelen tudás megkülönböztetésének módja.
A tudás elmélete olyan fogalmakat is magában foglal, mint az episztemológia, amely az eredet, a határok és a tudás céljainak tanulmányozása.
A tudáselmélet olyan fogalmakat is magában foglal, mint az ontológia, amely a valóság tanulmányozása, amely összeállítja a fizikai és mentális világot.
Számos tudáselméletet fejlesztettek ki olyan filozófusok, mint Platón, Arisztotelész, Kant és Husserl.
A tudáselmélet figyelmet kapott a modern filozófusoktól, mint például Hume, Locke és Descartes.
Számos modern tudáselméletet fejlesztettek ki a kereszt -diffináris filozófusok, mint például Wittgenstein, Quine és Popper.
A tudáselmélet fontos hozzájárulást nyújtott a különféle tudományágakhoz, például a pszichológiához, a szociológiához és a teológiához.
