A kísérleti zene a zene műfaja, amely a hangokat és a nem konvencionális zenei struktúrákat fedezi fel.
Néhány híres kísérleti zenei művész: John Cage, Brian Eno, Philip Glass és Steve Reich.
A kísérleti zene gyakran nem rendelkezik tiszta dallammal vagy hanggal, és szokatlan hangokból állhat, mint például a gép hangja vagy a természet hangja.
Számos kísérleti zenei művész a modern technológiát, például a szintetizátorokat és a számítógépeket használja egyedi hangok létrehozásához.
Egyes kísérleti zenei művészek hagyományos hangszereket használnak, de szokatlan technikákkal, például szokatlan ütések vagy súrlódás módszerével játszanak.
A kísérleti zenét nem mindig arra törekszenek, hogy passzív módon hallják, hanem gyakran arra törekszenek, hogy bizonyos válaszokat vagy érzelmeket kiválthassanak a hallgató számára.
Egyes kísérleti zenei művészek egyesítik a színházi elemeket és a táncot az előadásukba, hogy holisztikusabb élményeket teremtsenek a közönség számára.
Számos kísérleti zenei művész befolyásolja a népzenei műfajokat, mint például a rock és a hip-hop.
A kísérleti zenét gyakran használják a filmekben, a televízióban és a hirdetésekben, hogy bizonyos légkört vagy árnyalatokat hozzanak létre.
Egyes kísérleti zenei művészek úgy vélik, hogy a zene olyan művészet formája lehet, amely olyan ötleteket vagy ötleteket fejez ki, amelyeket a szavak révén nehéz kifejezni.
