A társadalmi megismerés a társadalmi információk feldolgozásának, emlékezésének és értelmezésének módjára utal.
A társadalmi megismerés egyik fontos szempontja az elme elmélete, amely az a képesség, hogy megértsük, hogy más embereknek eltérő gondolataik és érzései vannak.
A kutatások azt mutatják, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel bíznak meg ugyanabból a forrásból származó információkban, még akkor is, ha a forrás téves.
A kognitív diszonancia az a kellemetlenség, amelyet akkor éreznek, amikor az ember hite ellentétes cselekedeteikkel.
A megerősítő torzítás olyan információkat talál, amelyek alátámasztják a hiedelmeinket, és figyelmen kívül hagyják a nem megfelelő információkat.
Az alapozás hatása az, amikor bizonyos stimulusok befolyásolják a többi ingerekre adott válaszunkat.
A hozzárendelési elmélet az, ahogyan megmagyarázzuk mások viselkedését azáltal, hogy arra a következtetésre jutunk, hogy a viselkedést belső vagy külső tényezők okozzák -e.
A társadalmi megismerés magában foglalja a csoportos viselkedést is, például a megfelelőséget és a társadalmi nyomást.
A kutatások azt mutatják, hogy érzelmeink befolyásolhatják másokról alkotott felfogásunkat és a társadalmi interakcióval kapcsolatos döntéseinket.
A társadalmi megismerésnek számos alkalmazása van, beleértve a klinikai pszichológiát, a marketingt és a menedzsmentet.
