A propagandát az ősi idők óta használják a politika, a vallás és a kultúra társadalmának befolyásolására.
Julius Caesar császár a propagandát használja erős és populista vezető képének megerősítésére.
A katolikus egyház propagandát használ a középkorban és a reneszánszban történő helyzetének megerősítésére.
A 20. században a propagandát az I. és II. Világháborúban széles körben használta a kormány és a katonaság a közvélemény befolyásolására és a háborús erőfeszítések támogatására.
A náci Németország intenzív propagandát használ a hatalmi periódusában, hogy megerősítse helyzetüket és befolyásolja a társadalmat.
A propagandát a Szovjetunióban és Kínában a kommunista kormány is használja hatalmuk megerősítésére és a közvélemény ellenőrzésére.
A hidegháború alatt a propagandát mindkét fél, az Egyesült Államok és a Szovjetunió használta a közvélemény befolyásolására és a világ szemében tett helyzetük megerősítésére.
A propagandát a politikai kampányokban és az általános választásokon is használják a szavazók befolyásolására és a támogatásuk megnyerésére.
A népkultúrában a propagandát gyakran használják a reklámban és a médiában a fogyasztói magatartás befolyásolására és a termékek vagy szolgáltatások népszerűsítésére.
Bár gyakran negatívnak tekintik, a propaganda pozitív célokra is felhasználható, például a társadalmi tudatosság növelésére, a jótékonysági kampányok támogatására, valamint a béke és az egyenlőség előmozdítására.
