A megvilágosodás filozófiája Európából származik a 18. században, és a 19. században Indonéziában népszerűvé vált.
Az Indonéziában a megvilágosodás filozófiájának egyik híres alakja a Raden Adjeng Kartini.
A megvilágosodás filozófiája hangsúlyozza a gondolkodás és a cselekvés szabadságát, valamint a hatalom és a dogma kritikáját.
(
A megvilágosodás filozófiájának egyik fontos fogalma a racionalizmus, nevezetesen az a hit, hogy a tudásnak a józan ész és az empirikus bizonyítékokon kell alapulnia.
A megvilágosodás filozófiája az oktatás és az emberi potenciál fejlődésének fontosságát is hangsúlyozza.
Az indonéziai megvilágosodás gondolkodói szintén kritizálják a tisztességtelennek tartott társadalmi gyakorlatokat, például kaszt és rabszolgaság rendszereket.
A megvilágosodás filozófiája Indonéziában nemcsak az értelmiségiekre korlátozódik, hanem befolyásolja az emberek és a szélesebb közösség mozgását is.
A megvilágosodás gondolkodói Indonéziában irodalmi és művészeti alkotásokat is létrehoznak, amelyek inspirálják a nacionalizmus mozgalmát.
Noha a megvilágosodás filozófiája már nem az indonéz gondolkodás főiskolája, öröklése és befolyása továbbra is érezhető az élet különböző területein.