Kezdetben a játékelméletet John von Neumann és Oskar Morgenstern fejlesztette ki 1944 -ben.
A játékelméletet számos területen alkalmazták, mint például a közgazdaságtan, a politika és a biológia.
A játékelmélet tárgyalja a játék minden játékosának stratégiáit és döntéseit.
A játékok elméletében létezik a Nash -egyensúly fogalma, amely magyarázza azt a helyzetet, amikor minden játékos választotta a legjobb stratégiát.
A játékelmélet felhasználható a fogyasztói és a termelők viselkedésének elemzésére a piacon.
A pókerjátékokban a játékelmélet felhasználható annak becslésére, hogy az egyes lejátszókból nyerjen az ő kártyája alapján.
A játékelmélet felhasználható a politikai döntések, például az elnökválasztások vagy a közrend elemzésére is.
A játékok elméletében van egy nulla összegű játék, ami azt jelenti, hogy ha az egyik játékos nyer, akkor egy másik játékos veszít.
A játékelmélet felhasználható az országok közötti kapcsolatok elemzésére a nemzetközi kapcsolatokban.
A játékok elméletében létezik a foglyok dilemmájának fogalma, amely leírja azt a helyzetet, amikor két embernek, akiknek nem ismerik egymást, el kell döntenie, hogy együtt dolgoznak -e vagy sem.
